A szeronegatív spondarthritisek közé tartozó betegségek a spondylitis ankylopoetica (SPA), arthritis psoriatica, reaktív arthritisek. Közülük a leggyakrabban előforduló betegség az SPA, mely a gerinc ízületeinek (intervertebralis és costovertebralis (csigolyák és csigolyák-bordák közti ízületeinek) valamint a keresztcsont és medencecsont közötti (sacroiliacalis) ízületeknek krónikus, gyulladásos, progresszív megbetegedése. Jellemzői a szalagok és az ízületek elmeszesedése, a mozgathatóság csökkenése vagy akár megszűnése. Az ízület körüli izmok kórosan rövidülnek, melyek végül állandósuló fájdalomhoz majd kényszertartáshoz, botszerűen merev gerinchez vezethetnek.

Diagnosztika

A betegség diagnosztizálása gyakran hosszú időbe telik, akár évek is eltelhetnek megfelelő kezelés nélkül. A késlekedés oka a kezdeti bizonytalan, nehezen objektívizálható tünetek, mely általában a keresztcsonti fájdalom, ami akár alsó végtagba is kisugározhat. A betegek gyakran csak egyszerű derékfájásnak gondolják, így nem tulajdonítanak neki kellő jelentőséget. A betegek döntő többségénél a HLA- B27 antigén kimutatható, melynek jelenléte a betegségre való fogékonyságot jelzi. Ez az antigén az európai népességben 5-8 %-os gyakorisággal található meg. Az antigén érzékennyé teszi az egyént a fertőző ágensekkel és egyéb környezeti tényezőkkel szemben (pl.: különböző infekciók). Megfigyelhető a családi halmozódás, melynek valószínűsége 72%. Vannak bizonyos kórokozók, melyek aktiválhatják a betegségeket (pl.: Yersinia, Salmonella, Chlamydia, ureaplasma).

Előfordulása

Magyarországon jelenleg körülbelül 20.000 embert érint. A betegség 7:1 arányban gyakrabban fordul elő a férfiak között.

Tünetek

A folyamat során az ízületek és a szalagok elmeszesednek, majd elmerevednek. Az esetek felében a perifériás ízületeket is érinti a megbetegedés, mint csípő, váll, térd és bokaízületeket. Gyakran a tünetek alattomosan, lappangva kezdődnek, általában 15 és 40 év között a keresztcsont és medencecsont közötti (sacroiliacalis) ízület gyulladásával, és az ebből adódó fájdalommal. A gyulladás folyadék felszaporodást indukál, mely az ízület feszüléséhez, és ebből adódóan a szalagok túlnyúlásához vezet.
A fájdalom és ízületi merevség sokszor éjszaka, hajnaltájban vagy hosszabb pihenést követően a legrosszabb. A mozgás és a gyógytorna hatására mérséklődhet. A folyamat előrehaladtával a fájdalom ráterjed a gerinc kisízületeire, csigolyák közötti porckorongokra, a gerinc hosszanti szalagrendszerére. Érintetté válik a háti, nyaki gerincszakasz, valamint a vállak, csípők. Előfordulhat az is, hogy a beteg szívtáji fájdalommal (az angina pectorissal) összetéveszthető fájdalmat érez.
(Extraarticularis (ízületen kívüli) tünetek: iritis, amyloidosis, ritmuszavar, tüdőérintettség, osteoporosis, aortabillentyű regurgitatio.)

A betegség előrehaladtával a gerincben lévő mozgások beszűkülnek. Az ízületi porc kimaródása és az alatta levő csontos rész destrukciója alakul ki. A csigolyák összecsontosodásával létrejön a merev, úgynevezett „bambusznád gerinc”. Ekkor már az egyszerű mozgások is nehezen kivitelezhetőek, gyakori az egyensúlyi problémák megléte. További jellemző jelenség az enthesitis (pl.: saroknál, ülőgumónál) a csontokon tapadó szalagok gyulladásos elváltozása csontlerakódással. (Jellegzetes korai radiológiai elváltozások: syndesmophyta, kockacsigolya, parasyndesmophyta, spondylophyta).

A testtartásban a medence stabilitása kiemelt fontosságú. Az erőátadás a felső végtagok és a törzs felől az alsó végtag felé a keresztcsonton (sacroiliacalis ízületen) át történik. A gyulladásos folyamat először a sacroiliacalis ízületet érinti, emiatt a szalagok instabillá válnak, ami a keresztcsont előrebillenését eredményezi. Ily módon a derék íve (lumbalis lordosis) hangsúlyosabbá válik, ami nagy nyíróerők fellépését eredményezi. A statikailag kedvezőtlen helyzetet a szervezet igyekszik kompenzálni, egyfajta kényszertartást hoz létre. A test súlypontja előre tolódik. Az egyensúlyi helyzet megtartása érdekében a háti görbület (kyphosis) megnövekszik, a derék íve kiegyenesedik, elsimul, a nyaki és háti gerincszakasz íve viszont fokozódik. Az egész törzs előrehajlott helyzetbe (flexióba) kerül. A beteg a meggörbült gerince miatt nem tud egyenesen előre nézni, így a látótér megnövelése érdekében a fej fokozott felemelésével (nyaki görbület növelésével) igyekszik kompenzálni. A folyamat hatással van a csípőízületekre és a térdízületekre.

A gerinc elmerevedése miatt nagymértékben csökken a rugalmassága és teherbíró képessége. A patológiás testtartás miatt felbomlik az izomegyensúly is. A hátizmok gyengülnek, a farizom (m. gluteus maximus) és a hasizmok megnyúlnak és gyengülnek, a rekesz erőteljesen lesüllyed, kialakul az ún. football has. A combpólyafeszítő izom (m. tensor fasciae latae) lefutása megváltozik. Az előláb túlterhelődik, a láb haránt és hosszanti boltozatai lesüllyednek. A megváltozott statika a járást és az állást jelentős mértékben megnehezítheti, egyensúlyi problémák is kialakulhatnak. A járáskép megváltozik, széles alapú, kifelé forduló lábakkal, merev törzzsel, karok lendítésével segíti az előrehaladást a páciens.
A gerincen megjelenő merevség idővel átterjed a mellkasra. A vállöv előre helyeződik (protractioba) kerül, a lapockák oldalra és előre csúsznak. A merev mellkasfal akadályozza a megfelelő mértékű mellkas tágulást, így a beteg képtelen mély lélegzetet venni, a belélegezhető levegő mennyisége korlátozottá válik. Ezzel a légzési mechanizmus megváltozik, a légzési paraméterek romlanak.

Kezelése

A gyógyszeres kezelésen túl a legfontosabb a gyógytorna a mozgások megtartása, későbbiekben az elmerevedés késleltetése, illetve az ízültek optimális helyzetben való rögzülése érdekében. A tornagyakorlatok során a fiziológiáshoz közelítő testtartás megéreztetése, beállítása és megtartása a cél. Hangsúlyt kell fektetni az ízületek mozgékonyságának megőrzésére minden érintett ízületben (csípő, váll, térd, bokaízületben), különös tekintettel a gerinc ízületeiben. A mellkas érintettsége miatt a légző gyakorlatok nagy fontossággal bírnak. A fájdalomcsillapításban és a feszes izmok lazításában segítségünkre lehetnek az elektroterápiás kezelések. Alkalmazhatunk masszázst, lágyrész és ízületi mobilizációt, manuálterápiát ha nincs nyaki instabilitás, melegkezelést ha elmúlt a gyulladás. Kiegészítésként a vízi torna mozgásterjedelem növelésére és izmok erősítésére is kiválóan alkalmazható.

A Schroth terápia kezdeti stádiumban hatékony kezelésként használható. Ilyenkor a deformitások lehetőség szerinti megelőzése, kialakulásuk lassítása és a lecsökkent tüdőkapacitás javítása a cél. A gyakorlatok alatt sor kerül a gerinc íveinek beállítására, elongációra (nyújtózásra, felegyenesedésre), mély belégzésre, erős izomfeszítésekre. A gyógytornász által betanított, akár otthon is elvégezhető tornagyakorlattal javítható a testtartás, a lecsökkent légzéskapacitás (vitálkapacitás), fejleszthető a törzs izomzatának ereje. Instabil felszínek alkalmazásával az egyensúlyi problémák is javíthatók. Nehezebb feladatok adásával a terápia még hatásosabbá tehető.

Életmódbeli tanácsok

Életmódbeli tanácsként kezdeti stádiumban a kemény matracon, párna nélküli fekvés javasolt. Későbbi stádiumban a betegség romlásával terápiás fektetés, illetve az elmerevedett gerincnek megfelelő méretű párnákkal való pihenés ajánlott. Kerülni kell a statikus helyzeteket (fél óránál hosszabb ideig ne legyen egy testhelyzetben), valamint a nem ergonomikus bútorok használatát (pl.: Fotel mely felveszi a gerinc görnyedt helyzetét, így teret ad a további romlásnak. Alacsonyan felszerelt polc, melyhez hajolni kell). Kiegészítő eszközként bot, mankó, sarokemelő, rugalmas talpú cipő, hosszított nyelű eszközök pl: cipőkanál, fésű, csipesz, autóvezetésnél széles tükör, fejtámla említhető. Az aktív életet élőknek sportok közül ajánlhatjuk az úszást, leginkább a hátúszást. Röplabda, tollaslabda elongáló hatásuk lévén jöhetnek szóba.

Némethné Szabó Edina
gyógytornász, Maitland manuálterapeuta

Kövessen a Facebookon