Mi az a Vojta terápia?

A Vojta módszert 1950 és 1970 között Dr. Václav Vojta neurológus professzor dolgozta ki. Felfedezte, hogy a gyerekek bizonyos testhelyzetben bizonyos ingerekre megbízhatóan ismétlődő motoros aktivitással reagálnak, ami elképesztő hatással van pl. a beszédre, felállásra,vagy járásra agyi eredetű bénulásos gyermekeknél.

A Vojta terápiában a terapeuta nyomást gyakorol a test meghatározott területeire, hason, háton vagy oldalt fekvő helyzetekben. Ezek az ingerek automatikus reflexes izom válaszokat, tipikus mozgásokat váltanak ki. A módszer kifejlesztője Vojta professzor feltételezte, hogy ezeknek a “reflexszerű” mozgásoknak a páciensnél történő ismételt kiváltása az agy és a gerincvelő közötti funkcionálisan blokkolt ideghálózatokon belüli “felszabaduláshoz” vagy “új utak” kialakulásához vezet.

Ezen reflexes mozgások alkalmazásával a test felegyenesedésének mozdulatai, az előre haladó mozgás mozdulatai, illetve a fogó és lépő mozgások a páciens számára újra elérhetővé és használhatóvá válnak.
A legnagyobb sikereket a Vojta módszer így a csecsemő, illetve kisgyermek korban éri el, például agyi eredetű bénulások (CP), a központi idegrendszer károsodásából kialakuló mozgászavarok, csípőficam, valamint bizonyos gerincbetegségek, mint a gerincferdülés (scoliosis) és a ferde nyak (torticollis) esetében. Ezen kívül jó eredménnyel kezelhetőek különböző izombetegségek (SMA, izomdystrophiák) is a módszerrel. Felnőtt korú páciensek esetében is hatékonyan alkalmazható a módszer ízületi problémák, fájdalmas állapotok, sclerosis multiplex, bénulások, stroke utáni állapotok, izomproblémák javítása érdekében.

A Vojta terápia gerincre gyakorolt pozitív hatásának köszönhetően kiváló kiegészítő jellegű terápia a gerincferdült pácienseink számára. Különösen kiemelkedő jelentősége van azokban az életkorokban, ahol a gyermek a Schroth terápiát még nem tudja, vagy csak részben tudja kivitelezni (csecsemő kor-10 éves életkor között).

Mikor alkalmazható a Vojta terápia?

– agyi eredetű bénulás
– központi idegrendszeri eredetű koordinációs rendellenességek csecsemőkorban
– a központi idegrendszer károsodásának eredményeként kialakuló mozgászavarok, pl. sclerosis multiplex
– a karok és a lábak perifériás bénulása
– különböző izombetegségek
– a gerinc betegségei gerincferdülést (scoliosis) vagy ferde nyak (torticollis)
– a váll, kar, a csípő, láb és a gerinc ortopédiai / traumatológiai szempontból releváns károsodása
– a csípő helytelen fejlődése (csípő diszplázia / csípőficam)
– légzési, nyelési és rágási problémák
– medencefenék és emésztési problémák

Hogyan történik a kezelés?

Alapos vizsgálat után meghatározzuk, hogy mi okozza a nehézséget, hol van az elakadás. Ezek után három, pontosan beállított testhelyzetben (háton, oldalt és hason) meghatározott ingerpontokat (zónákat), pontosan meghatározott irányú enyhe nyomással aktiválva előhívjuk azt a mozgást, amit önmagától nem képes elérni a gyermek, viszont megtalálható az agyban, magasabb szinteken. A terápia egyénre szabott, a három testhelyzetben különböző variációkkal dolgozunk. Egy feladatot 1-1 percig tartunk ki, mindkét oldalra kétszer ismételve. Így egy pozícióban a gyakorlat 4 percig tart. A kezelés után bizonyos mozgások elérhetővé válnak számukra több órán, akár napokon keresztül. Ez egyénfüggő. Ezért javasolt az otthoni gyakorlás.

Mi a szülő feladata?

Rendkívül fontos a szülők szerepe. Visszajelzésükkel segítségünkre vannak a terápiás program meghatározását, a fejlődést illetően, hiszen ők vannak a legtöbbet a gyermekkel. Továbbá a hosszabb tartósság érdekében előnyös, ha megtanulják a gyakorlatokat. Egy éves kor alatt napi 3 – 4 x, egy éves kor felett napi 1 – 2 x javasolt az otthoni foglalkozás.

TERAPEUTÁK

Foglalj online időpontot!

Íratkozz fel hírlevelünkre

Kövessen a Facebookon