A gerincferdülés (scoliosis), a gerinc kóros görbületeinek kialakulása az esetek nagy többségében a tinédzser korosztályt érinti.
Jómagam scoliosis specialistaként 21 éve foglalkozom a gerincferdülés Schroth módszeren alapuló kezelésével és az ez idő alatti tapasztalataim alapján is azt mondhatom, hogy a hozzánk fordulók nagy többsége 10-16 éves. Ezután jönnek a felnőttek, akiknél a tini korban lezajlott változások következményeit kezeljük.
De hol maradnak a kicsik? A legkisebb korosztálynál, a 0-3 éves kor között találkozunk azzal a nehézséggel, hogy az általunk végzett Schroth terápiát még nem tudjuk alkalmazni. Ennek a korosztálynak még reflexes alapokon működő terápiákra van szüksége, az aktív, erőteljes kooperációt igénylő módszerek nem jönnek szóba. Ilyen lehet az E-technika és a Vojta terápia. Az E-technika nem érhető el nálunk, a Vojta terápiából a közelmúltban indult az első képzés Magyarországon és ennek köszönhetően ma már elérhetőek a terapeuták a kicsik számára is.
Spanyol Anita Vojta terapeutával beszélgetek, aki az elsők között végezte el a képzést.
- Anita, mi indított arra, hogy megtanuld ezt a terápiát?
Mindig vonzottak a különleges, egyedi dolgok és ez a terápia szerintem az. Mióta az eszemet tudom odavoltam az idegrendszer tanulmányozásáért és nagyon hamar ráláttam, hogy aligha van idegrendszeri betegség ortopédiai elváltozás nélkül. Itt kúszott be az ortopédia iránti érdeklődés. Harmadéves voltam az egyetemen, amikor elkezdtem egy kutatást, amiben gyerekeket vizsgáltam. Testtartás, lábboltozat tekintetében. Már pár éve dolgoztam, de nem éreztem azt, hogy maximálisan hatékony tudok lenni minden esetben. Ez a terápia lefed két nagyon komplex, szívemhez közel álló területet. Azt a precizitást tudom vele képviselni, amelyre igazán vágyom.Milyen problémák esetében alkalmazható? Mondanál pár példát?Közel minden neurológiai és ortopédiai érintettségnél alkalmazható a terápia.
A neurológia területét érintve leggyakrabban koraszülöttekkel, izomtónus eloszlási zavarral, mozgásfejlődés zavaraival találkozom. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy feszes és laza izomzatnál is jól alkalmazható a technika, nincs preferencia. Feszes izomzat esetén kiválóan tud lazítani, a csecsemőkori agyi eredetű bénulásnál (cerebral paresis) kifejezetten látványos eredményeink vannak. De egy lazább izomzatot is szépen ’összerendez’.
- Milyen problémák esetében alkalmazható? Mondanál pár példát?
Ortopédiai területről a gerincet érintő elváltozásokat, például Scheuermann betegség, Bechterew kór, illetve a derékfájást és a gerincferdülést kezeljük leggyakrabban. A dongaláb és lúdtalp fennállása esetén is használjuk a terápiát. A gerincferdülés, az aszimmetria tekintetében a kezelés esszenciája, hogy a kora gyermekkori (infantilis) megjelenési formánál a Vojta technikával jól tudunk segíteni, hiszen például a Schroth módszert pici babákon nem tudjuk alkalmazni. Az ifjúkori (juvenilis) formában is szükség van a Vojta terápiára, hiszen ez a forma 3-10 éves kor körül kerül felszínre. 4-5 éves kor alatti életszakaszban ideális lehet a terápia azon gyermekek számára, akiknek még nehéz a Schroth korrekciós gyakorlataival előrehaladni, hiszen pontos testtudatot igénylő, komplex feladatokról van szó. Prognózisát tekintve ez a két forma mutat legkevésbé javulást, így rendkívül fontos az idejében megkezdett terápia.
- Hogy képzeljük el, hogy zajlik egy kezelés?
Az első alkalom mindenképp vizsgálattal, felméréssel kezdődik. Esetektől és életkortól függően 4 dolgot vizsgálunk. A spontán mozgást, primitív reflexeket, felegyenesedési reakciókat és magát a reflexmozgást, mint vizsgálati elemet.
A spontán mozgásnál azt figyeljük, hogy az adott életkorban abban a testhelyzetben az ontogenezisben – mozgásfejlődésben – milyen szinten van a páciens és a mozgásokat milyen minőségben képes kivitelezni. Nagyobb gyerekek és felnőttek esetében is használjuk ezeket a mérföldköveket, hiszen mindannyian tudunk például szimmetrikus alkartámaszon maradni, mint egy 3 hónapos csecsemő, vagy egy lábon állni. A mi feladatunk ezekben a testhelyzetekben az ideálistól eltérő mozgásmintákat felismerni. Egy ferde gerinc nem azt fogja mutatni, amit az ideális fiziológiás mozgástartománytól elvárunk. Az én feladatom tehát az, hogy megkeressem azt a helyzetet és azt az ingerpontot, amelyek segítségével a mozgás kiváltódik és a gerinc íve az ideálishoz közelít. Ezt 3 testhelyzetben tehetem meg. A 3 helyzet gyakorlatilag egy reflex mozdulatsor 3 pillanatképe. Háton, hason és oldalt meghatározott, jól beállított testhelyzetben egy meghatározott zónát ingerlünk, meghatározott irányokban. A kiinduló testhelyzet és a zóna ingerlésével a reflexmozgás (reflexlokomóció) elindul. Az agyban az ideális veleszületett mozgásminták megtalálhatóak, a Vojta módszerrel ezeket a genetikailag veleszületett mintákat mozgás formájában elő lehet hívni. A feladat utána már csak annyi, hogy minél egyenesebb gerincet érjünk el. Egy feladatot 1-1 percig tartunk ki, mindkét oldalra kétszer ismételve. Így egy pozícióban a gyakorlat 4 percig tart. A gyakorlat végeztével újra megkérem a pácienst, hogy vegye fel a felmérés elején kért helyzeteket, így egyértelműen láthatjuk a terápia azonnali hatását.
- Mesélnél egy kiemelkedően érdekes esetedről? Hogyan hat a gerincferdülés esetén a terápia?
Nagyon nehéz választani. A szívemhez legközelebb álló eset egy akkor 14 éves kislány és családja. Meningomyelocelevel született, a nyitott hátgerinc súlyosabb formájával. Deréktól lefelé elveszítette az irányítást. Néhány alkalom Vojta után megmozdultak a lábujjai és elkezdte érezni a vizeletét. Ez számomra egy felejthetetlen pillanat marad.
Gerincferdülés esetében a gerinc axiális irányú nyúlása érvényesül. Minden testhelyzetben az első reakció a gerinc hossztengelye mentén való megnyúlása, a gerinc mellett futó (paravertebrális) izom aktiválódása, a bordakosár gerinchez kapcsolódó ízületein keresztül. A folyamat természetesen több izom aktivitásának eredménye, így a gerinc kiegyenesedik. A terápia hatása több órától egy két napig is tarthat (egyéntől függően), így különösen az elején érdemes minél gyakrabban végezni a gyakorlatokat: egy éves kor alatt napi 3 – 4 x, egy éves kor felett napi 1 – 2 x. Ezért a hozzátartozók megtanulják a gyakorlatokat. Minél többet gyakorlunk, annál hosszabb tartósságot várhatunk.
- Mit tudnál tanácsolni, mikor forduljon Vojta terapeutához valaki?
A fent említett kórképek és elváltozások bármelyikében tud segíteni a terápia. Életkori megkötés nincs. Várandósság és lázas állapot esetén nem alkalmazzuk a terápiát, illetve szívproblémákkal küzdőknél mindenképp kardiológus jóváhagyására van szükség. Rendkívül fontos az orvosokkal az együttműködés.
Köszönjük Anita, hogy mindezzel megismertettél bennünket. Ahogy láthatjuk, a Vojta terápiával sikereket érhetnek el azok a szülők, gyerekek, akiket egész kicsi életkorban érint a gerincferdülés, illetve az előzőleg említett probléma bármelyike.
Ha szükségetek van a segítségére, Spanyol Anitát itt találhatjátok:
https://www.facebook.com/Spanyol-Anita-gy%C3%B3gytorn%C3%A1sz-Vojta-terapeuta-110835994416693
Horvát Krisztina ISST-Schroth instruktor
